Pár hete döntöttem úgy, hogy több év kihagyás után ismerkedni kezdek az interneten. Majd később írok egy olyan posztot is, amelyben összehasonlítom a régi és az új korszakot... bár sok újdonsággal nem szolgálhatok azoknak akik évek óta interneteznek. Ők minden bizonnyal emlékeznek a magyar internetes társadalom változásaira.

Sokkal kevesebb hölgyeménynek írtam az elmúlt hetekben, már csak azért is, mert a 2 hetes nyaralásom alatt teljesen kizártama cyber világot az életemből. De a fő oka az, hogy sokkal jobban megszűröm azt, hogy kinek írok:
nagyon sok adatlapot megnéztem, mire egyáltalán találtam olyan lányt, nőt aki elfogadható mértékben ki is töltötte a bemutatkozó lapját. Sajnos nagyon sokan még erre sem képesek, az ilyenekkel nem is foglalkozom. Nagyon kevés az olyan hölgy aki napi, vagy akár heti rendszerességgel belépne az ilyen oldalakra. Aki két hete nem lépett be, vagy tucatnyi olvasatlan levele volt, azt szintúgy hanyagoltam. Sokan csak unatkoznak, komolytalanodnak.
 
Jó pár hölgynek írtam levelet, de sokkal kevesebbnek mint régebben. Ezek közül egy még mindig nem olvasta el a levelet (lassan már 2 hónapja...), több nem is válaszolt, de ezt már megszoktam. Az egyik hölgy elolvasta a levelet, majd egy hét múlva írt rá egy "szia, hogy vagy?"-ot (erre röviden válaszoltam és kérdeztem, azóta sem jött válasz). Volt olyan aki a válaszban lerázott, mert pasija van, nem keres párt a oldalon, majd kitett egy képet ahol csókolózik a pasijával a kép aláírása pedig "2 éve együtt boldogan". Megtaláltam az egyik kolégám menyasszonyát is, aki tartós kapcsolatot keres, házassági céllal (de jó pofa…). Kétlem, hogy bárki is az ő fotójával szórakozna, mert a nő egyszerűen olyan ronda, hogy örülhetne neki, hogy a kollégámnak kell (elálló fülek, előre álló csálé fogak, kancsal szemek, pattanásos fej…. satöbbi). De találtam még más ismerőst is, pl. egy kolléganőmet.

Egy lány volt aki igen kulturált választ adott (nevezzük Ritának) , majd e-mail és MSN cím csere után utóbbi platformon felvettük a kapcsolatot egymással.
Több napi jó hangulatban eltelt beszélgetés után, megemlítettem Ritának a találkozás lehetőségét, nekem már kevés volt a pötyögés. Ő közölte velem, hogy először MSNbe szeretne megismerni, én ezt elfogadtam, nem tolakodtam, elő sem került többet a téma.

Valószínűleg ezzel el is vágtam magam Rita előtt, mert az addig kedves és szimpatikus nő egyszerre bunkóvá vált, kötözködött, minden mondatomban talált valami kivetni valót, néha már úgy éreztem mintha az exermmel beszélgetnék 5 évnyi kapcsolat után. Én ekkor sem adtam fel a dolgot, mert tetszett Rita és korábban igencsak intelligensnek és kedvesnek bizonyult, gondoltam csak rossz napja/i vannak.

De ő ezt is megoldotta, hosszú percekig nem válaszolt a soraimra (volt ez néha 10-15 perc is) és akkor is elintézett egy "aha", "ja", vagy "értem" szavakkal. Az egyik délután miután 15 óra akárhány perc és 17 óra akárhány perc között 4 alkalommal írt vissza és akkor is egy szia, egy jól és két aha volt a válasz. Megkérdeztem tőle, mi a gondja, segíthetek-e valamit, esetleg velem van baja.... válasz semmi. Egy idő után beírtam neki, hogy zavarok-e, ha igen akkor elköszönök és szia, minden jót... ahogy megnyomtam az entert már jött is a válasz, hogy "ok, szia"..... 

Rita felidegesített, szóval letöröltem a partner listámról, de nem tiltottam, ezzel lehetőséget adva neki, hogy keressen ha úgy gondolja. Másnap néztem a lista karbantartómat, törölve lettem én is nála.... no sebaj :)

Később visszanéztem a társkeresőre is, egy képet kivéve a többit letörölte, és a szövege is elég érdekes lett, ha korábban is ez lett volna kint, meg sem fordul a fejembe, hogy írjak neki.

Újkori ismerkedésem első rövid és gyenge története ez. Elsőre talán nem is olyan rossz, sokkal jobb az arány mint régebben, legalább már volt aki válaszolt, sőt "beszélgetni" is hajlandó volt pár alkalommal.

Nagyon sok fórumot olvastam már ezzel kapcsolatban, több ismerősömmel is beszélgettem erről. Sokan panaszkodnak, hogy a lányok nem írnak vissza MSNbe, Skypon, akárhol. Perceket kell várni egy szavas válaszokra és legtöbbször elintézik egy "aha" vagy "ja" és "értem" válaszokkal, noha sok esetben a lány kezdi a párbeszédet.

Az MSN az nekem is sok esetben egy másodlagos tevékenyég, csak úgy megy és ha zenél vagy villog visszaírok az illetőnek. De mégis megpróbálom ezt legalább  percen belül és akkor is értelmes választ adok, kerek egész mondatokban.

Évekkel ezelőtt is bevett gyakorlat volt az, ha a lányt nem érdekelte a másik, akkor annak nem válaszolt, így az ember fia megunta és feladta. De most sok esetben előfordul, hogy a lányok kezdeményezésére történő beszélgetések maradnak abba. Egyszerűen lehetetlen folyamatos párbeszédet fenntartani, több órás pötyögés után is ott tart az ember, hogy szinte semmit nem tudott meg a kiszemelt (vagy ő nem tud meg rólam semmit, holott ő keresett meg) hölgyről.

Én pontosan ezért törekszem a mihamarabbi találkozásra, bár ezt csak napokkal később, vagy több MSN beszélgetés, telefon hívás után említem meg. Tehát randira csak ezután kerül sor. Sokak ellenére nem forszírozom az első beszélgetések alkalmával, ahogy tapasztaltam, ezt a lányok nem szeretik.

A következő bejegyzésben egy nem teljesen internetes ismerkedésről lesz szó. Elmesélem ahogy megtaláltam az egyik párkeresőn, majd beszélgettem és végül randira hívtam az egyik (nem túl közvetlen) kolléganőmet.