Mostanában Londonban dolgozom, 1-2 hónapokat ott vagyok, majd ugyanennyit itthon is. Teljesen lényegtelen is a történetben. Maximum csak annyira érdekes, hogy még akkor írtam a csajnak először amikor odakint voltam.

Tehát... januér elején csalódtam, majd pár nap múlva megint elkezdtem társkeresőzni, kisebb-nagyobb (inkább kisebb: a szokásos nem válaszolós téma volt...) írtam neki egy levelet január 20-a környékén 25 éves, hosszú barna hajú, telt karcsú nőnek, nevezzük Andinak. Pár levél váltás és egy kis MSN beszélgetés után rájöttünk, hogy egyikünknek sincs sok ideje a számítógép előtt dekkolni és ahogy hazaérek már másnap találkozunk is.

Január 26-án meg is történt az első találkozó Andival, amelyet egy cukrászdával egybekötött séta volt. Nagyon jó hangulatban telt, majd metróval haza, következő nap találkozunk. Meg is történt, majd következő nap is, majd aztán is és már nem is tudom hanyadik alkalom után megtörtént az első szex is.

A mostani hétvégét péntektől, hétfő reggelig együtt töltöttük a lakásomon, volt itt minden együtt főzés, tévézés, társas játékozás, de főleg az amiről egy úri ember nem beszél és egy kirándulás: Visegrád-Esztergom.

Ma felléptem a társkeresőre (ahová az második-harmadik randi után fel sem néztem), ki akartam törölni magam. Valami miatt vissza akartam olvasni az Andival váltott leveleket, majd ránéztem az adatlapjára, ahol megdöbbenve láttam új fotók vannak és alig fél napja lépett be. És nem is akármilyen fotókkal gazdagította a lapját: a hétvégén a visegrádi várban készült általam készített (hobbim a fotózás...) portré fotókat tette közzé.

Adatlapján frissített szöveg várt, ő pedig a magányos kanok leveleit várja. Na bumm...

Olyan már volt, hogy valaki tovább ismerkedett a neten amikor csak 1-2 randin voltunk túl, ilyen már velem is előferdült. De hogy több mint 3 hét után is....

Vagy ezen már meg sem kellene lepődnöm?

Biztos, hogy mindenkinek van egy olyan ismerőse, vagy annak egy ismerőse akit átvertek régebben a chat-es feltöltő kártyás kis kurvák. Ha egyáltalán nevezhetjük őket kurvának, mert sok esetben szerintem pasik álltak a háttérben.

A balek megvette a kártyát, megírta annak számát a lánynak, aki felől soha többet nem hallott….Ezt hívják átverésnek, aki pedig így járt az egy balfék. Soha nem hittem el, hogy vannak ilyen balekok amíg az egyik egyetemi csoporttársam be nem vette. De az legalább találkozott vele…

______________

Update
2009.09.25., 18:49

Gondoltam, hogy egyesek nem ismerik, először be is írtam, aztán kitöröltem XD

A nem előfizetéses mobiloknak van egy egyenlege, amit fel kell tölteni. Ezt annak idején (ma már nem tudom, de szerintem megszünt) elsősorban a postán, újságárusoknál megvásárolható kártya segítségével lehetett. A kártya ellenértéke fejében telefonálhattál. Az egyenleg feltöltésére szolgáló kódot a kártya kapargatásával hetetett elővarázsolni (sorsjegyhez hasonlóan). Sok hülye picsa egy ilyen kódsorozatot kért annak fejében, hogy találkozzon veled.
_____________

A felöltő kártya ma már nem divat. A lányok leginkább akkor hajlandóak találkozni, ha valami menő klubba, vagy szórakozóhelyre szervezitek le a találkozót. Persze egybekötve az egészet egy jó bulizással, amit végig a balek fizet. Mert ugye hogy néz már ki, hogy az első randin a nő fizet. Aztán ezekkel a party cicákkal vigyázni kell ám, mert a piát jól bírják és simán az asztal alá isznak egy olyat aki nincs hozzá szokva vagy nem iszik annyit mint ők.

Nekem is az utamba kerültek ilyen lányok annak idején és most is. Régebben engem is próbáltak lehúzni a feltöltő kártyával, de én soha nem dőltem be. Most is megtaláltak az ilyen kis lányok. Mert nekem azok… általában 16-20 közti lányokról van szó, de van fiatalabb és idősebb is. Leginkább a Hot Dog nevű közösségi izé oldalra jellemző, de mindenhol vannak ilyenek. Akikkel találkoztam speciel nem innen voltak.

Hajtott a kíváncsiság és válaszoltam több ilyen hölgynek is, miután megkerestek. A levelekben szembesültem a mostani magyar iskolarendszerrel és a jó kis NAT meg a hasonló baromságok hatásaival. Én sem írok helyesen, ami inkább annak köszönhető, hogy van amikor hetekig meg sem szólalok magyarul, de az amit olvastam ezekben a levelekben, az már nekem is sok volt.

Mindegyik valami buliba akarta magát befizetni, vagy enni egy jót az én kontómra.

Kettővel úgy alakult találkozom is. Hajtott a kíváncsiság no. Mindkét hölgy tipikus cica baba, az egyik a változatosság kedvéért szőke, a másiknak amolyan lilás színű haja volt, amire ő azt mondta „mittudomén milyen” vörös. Na nekem az lila volt akkor is, pedig sem színvak, sem tévesztő nem vagyok (nem is lehetnék a munkám miatt).

Mindkét lánnyal MSNbe beszéltem meg a találkozót, már mondtam nekik nekem kicsit kényelmetlen ez a dolog, mert az egyiknél 11, a másiknál 10 évvel voltam idősebb. Ez őket különösebben nem érdekelte, bár az átlag tini lányt ez nem szokta, főleg nem az effajtát.

Az elsőt a nagy faluban ismertem meg, épen Pesten voltam a szolgálati lakásban, egyik Morison’s 2-be vagy hová hívatta meg magát. Ami egyébként egy tök normális hely lenne, ha nem a burzsuj népnek találták volna ki, szerintem drága. Londonban sokkal színvonalasabb helyek belépői fele ennyibe kerülnek, a menü árak meg ugyanott vannak, mint GB-be. (Great Birtain). Nem küldött a padlóra a dolog, mert szerencsére nem hazai cégnek dolgozom és még csak nem is itthon vagyok bejelentve, így a fizetésem több mint felét nem is kell a cigányok és a léhűtők eltartására költenem.

Ritkán iszom, bírom is a piát, de leginkább azért mert ésszel iszom. De ez a lány egyértelműen csak itatni akart… Egy ideig tartottam vele a lépést, de amikor úgy gondoltam, hogy ez a vasággyal együtt alig 50 kilós kis vékony szőkeség az asztal alatt fog fetrengeni, én még vígan elleszek, és esetleg keresek valami értelmes nőt. Hát a faszt! Majdnem ott találtam magam az asztal alatt, amikor a lány a nem tudom én hányadik vodka narancsnál második üveg pezsgőnél tartott (ami itt jegyzem meg, magyar Törley volt, 2400 kemény magyar Ft/üveg áron – a fene a máját). Csodálkoztam is rajta milyen jól bírja, meg is említettem neki és akkor mondta, hogy hozzá van szokva, a lányokkal a koleszben délutánonként csak úgy isznak… Van amikor segg részegek, de legtöbbször csak annyit, hogy hozzá van szokva. Na mondom szép… 19 és alkoholista.

Miután én megadtam neki az alap bódultságot jelentő pia mennyiségre elegendő manit, tovább állt. Először csak egy, aztán több szám erejéig tűnt el, először valami csajjal akivel már buliztak egy párszor együtt, aztán oda ült az ő asztalukhoz. Én meg jobbnak láttam félre állni. Kicsit "csalódott" voltam, azt hittem legalább le fog majd szopni, vagy megkúratja magát velem a WCbe. Nem mintha hiányozna efféle élmény...

Tulajdonképpen még nem is volt késő, úgy döntöttem sétálok egy kicsit, hiszen olyan kellemes idő volt. Aztán haza metróztam. Érdekes este volt, rövidebb lettem 20 darab ezressel, de mit nekem. Így utólag nem is tudom mi értelme volt, mert a lányt sem akartam lefektetni… de legalább volt táraságom. Magamban is el szoktam ennyit tapsolni ha jól akarom magam érezni, de nem feltétlenül piára vagy egyéb élvezeti szerekre. Hanem inkább elmegyek az ország másik végére szétnézni, kirándulni.

A másik hölgyemény étterembe hívatta meg magát. Alapvetően vidéki városban lakom, de a meló miatt sokat vagyok Budapesten is, meg GB-be is. Ez most egy helybeli lány volt. Ez volt a fentebb említett lila hajú, akinek ez akármilyen vörös volt. De legalább jól állt neki, az is valami.

Ő az egyik drága helyi hotel, annál is drágább éttermébe szeretett volna menni. A hoteltől egy köpésre van egy park, mellette egy parkoló és oda beszéltük meg a találkozót.

Találka, bemutatkozás puszi-puszi, kis séta és irány az étterem, ahol egy bécsi szelet körettel egy személyre ott kezdőik, hogy 3 darab ezres. Nem baj…. Mindig is tudtad, hogy hülye vagy, legalább ez a szegény lány jól laki, így is olyan piszkafa, te meg annak ellenére, hogy utálod a flancolást és egy szakadt jobb kormányos Escortod van egy ilyen díszpicsával mutatkozol a város egyik elit helyén. Meg nem baj, hogy főorvos aki kivette a mandulád 14 évesen, épen akkor készült távozni amikor ti leültetek, de olyan szegények voltatok, hogy 3 ezer forintot kapott csak borítékba, ami már akkor is sértő volt inkább mint hálapénz. Jó felvitte az Isten a dolog, pedig hogy utáltad és utálod is az újgazdagokat.

Ilyeneken kattogott az agyam végig. Amikor feltettem a kérdést, mi a jó büdös francot csinálok én itt? Kell ez nekem? Nem. Kell ez a nő nekem? Nem. Tetszik ez a nő nekem? Nem. Nő ez a nő egyáltalán? Nem. Ennyire a padlóra kerültem, hogy megcsalt az exem? Igen…

Később szóba került a kultúra és a művelődés. Eddig is teljesen normálisnak tűnt a lány, megtudtam, hogy jó tanuló is, művészet és a színészi pálya érdekli, de a színművészetire nem vették fel. Szóba jött a Terror Háza Múzeum, hogy ő még ott nem volt, de mennyire tetszik neki. Kiderült, hogy Pesten is lakom… elviszem majd egyszer oda ugye, de mikor fogok majd haza jönni, mert ő nem akar ott maradni. Hová megyünk még Pesten, tudok-e jó buli helyet… szóval a kurva faktor azért előjött. Gondolom munkanélküliként nem sokat adott volna bele a benzinbe se, meg semmibe… max a testét.

Persze nekem eszembe sem volt eltartani senkit még két nap erejéig sem. Kimentem a mosdóba, ahol olyan és hasonló gondolatok jártak a fejembe, hogy azt kamuzom a tárcám kint maradt a kocsiban és kimegyek és elmegyek a fenébe, majd lemosogatja, ahogy a filmekbe szokás.. De nem volt szívem ott hagyni a lányt. Persze azt leszámítva, hogy egy tolakodó kis ribanc volt, intelligens és okos lánynak találtam. Próbálom mindenkiben meglátni a jót és a másik lányhoz képest neki ez volt a szerencséje, megláttam benne a jót. A másikat simán ott hagytam volt a több ezer Forintos számlával együtt.

Az első lánynál még értettem is az indokot, amiért találkozott velem. Fizettem neki a bulizást, hogy leihassa magát. De őt mi hajtotta???? Nem adnak neki otthon enni rendesen? Szerintem ő mint írtam is inteligens... és okosabb annál a kis kurvánál akivel először össze hozott a sors. Ő az a típus aki okosan csinálja, okosan keres magának olyan faszit aki kitartja. Gondolom akinek benyögi a hotelt vagy más drága helyet, és nemet mond, azzal nem is találkozik.

Sétáltunk, hazavittem, hívott bulizni de nemet mondtam neki. Megcsókolt. Később még hívott, de vagy nem vettem fel, vagy tényleg külhonban voltam.


Úgyhogy a feltöltő kártya ma már nem divat...

Még évekkel ezelőtt történt, amikor is kaptam egy 19 éves fő sulis lánytól egy olyan levelet, ami teljesen átlagosnak indult, és volt egy link is az alján ami egy jelszavas képtárra vezetett. A levél utóiratában pedig ott figyelt a kód is és ennyi "Én semmi jónak elrontója nem vagyok, és Te?".... Meglepődve néztem meg a képeket. Volt ott minden. Egész alakos, bikinis, kihívó, szexi kép.

Biztosra vettem, hogy hülye gyerek szórakozik velem, de a képek annyira amatőrök voltak, hogy kételkedni kezdtem. Nagyon kíváncsi voltam, hogy ugyan szórakozik-e az illető vagy sem.

Visszaírtam neki, majd MSNbe folytattuk. Egy ideje pötyögtünk mire rákérdeztem, hogy jól látom van kamerája (kijelzi az MSN a meglétét, ha a partner engedélyezi). Ez tuti lebukás ha nem ő az és szórakozik valaki a képekkel.

És nem volt kamu!

Ott integetett a kamerába a lány...  Nagyon gyorsan a képtárban lévő képekre terelődött a szó (de arra már nem emlékszem melyikünk hozta szóba). Én valahogy nem tudtam napirendre térni a képek felett, ezért még firtattam, hogy miért kell kacér és több mint sejtető képek, hiszen nőként, főleg ilyen csinos nőként mind a 10 ujjára kapna pasit... Igazából választ erre nem kaptam.

Vagy két nappal később eljutottunk odáig, hogy látni akarom-e őt kamerába is, ahogy a képen... Én megkérdeztem tőle, hogy ez most így hogy. Hebegésen meg a habogáson kívül mást nem olvastam tőle, sőt a végére már magát hibáztatta, hogy biztos egy utolsó kurvának gondolom. Mondtam neki, hogy nem és végül is találkoztunk rá egy jó órával később.

A kis kávézóba mentünk, ahová szoktam általában első randira menni... ott jót beszélgettünk, de egy idő után megint előjött ez a "én kurva vagyok, nem is kellek neked, meg van a véleményed rólam". Mondtam neki, hogy egy kicsit durván indult, szerintem nem sok lány csinál ilyet, nem sokan küldenek ilyen képeket a pasiknak, de no para. Megtudtam tőle, hogy őt elhagyta a pasija egy jó két hete. Amikor túl volt már a fél hűtő kievésén, akkor úgy döntött az lesz neki a legjobb, ha fűvel-fával kefélget kötöttségek nélkül és majd elfelejti. Hirtelen ott ültem és hallgattam annak a lánynak a sírálmait aki saját bevallása szerint is csak egy jót akart dugni velem. Kicsit furcsa volt.

Elmondta, egyszerűen nem képes erre. Nem tudott csak úgy lefeküdni valakivel, igazából velem sem tudna csak úgy. Ő nem kurva, csak felejteni akar és jól akarja magát érezni.

Sokat beszélgettünk még este és egy tök normális és intelligens nőt ismertem meg benne. Neten továbbra is tartottuk a kapcsolatot és sok mindent megosztott velem, így tudtam meg, hogy idővel csak felül kerekedett a gátlásain és az elvein és először valami házi buliba, aztán meg kitudja még hány alkalommal kurválkodott.

A legjobb barátnőjével még korábban összeveszett, mert az csábította el a pasiját, így barátja sem igazán volt. összehozta a sors, valami idősebb nővel, akiről láttam képet és első látásra is egy olcsó kurvának nézett ki.

Valamikor még abban az évben ősszel, vagy télen találkoztam újra a lánnyal és a kedves kis szolid, farmeros, edző cipős lányból egy miniszoknyás, akkori divatnak megfelelő melírozott hajú picsa lett, aki nem sokat gondolkodott azon, hogyan is adja elő, hogy most már készen áll arra, hogy megdugjam. Egész egyszerűen rám mászott. Nekem ez nem pálya… soha nem voltam az a típus aki egyszer megbasz valakit és odébb áll. Főleg ha a lány tálcán kínálja fel magát.

Finoman otthagytam.

Régebben néha-néha rákukkantottam Iwiwen, meg myvipen. Most is rákerestem az előbb. Ahogy látom a diplomázás nem jött össze neki, most vörös a haja és a melle és kétszer akkora mint annak idején. A segge felett annak rendje és módja szerint szokott egy ilyen kis kurvánál, ki van varrva.
 

Az előző posztban végén megígértem, hogy elmesélem azt a történetemet amikor az egyik kolléganőmet megtaláltam az egyik társkeresőn...

Pár héttel ezelőtt még július végén a szabim első napjának délelőttjén keresgéltem a menyecskéket az egyik oldalon, amikor ismerős fotóra lettem figyelmes. Az egyik iwiw-es ismerősöm fotója volt kint, méghozzá az egyik kolléganőmé, akit nevezzünk Évának.

Annyira nem lepődtem meg, mert napi 8-10 órákat dolgozik, a gyermekét egyedül neveli tehát sok lehetősége az ismerkedésre nincs. Ezen a bizonyos oldalon ki lehet tölteni az ismerkedés célját is, mint pl. barát vagy tartós párkapcsolat, vagy esetleg szex partner keresése. És igen... a kolléganőnek a szex volt beállítva. Évek óta nincs fix partnere... lehet, hogy nem is szeretne, ezért valahol én ezt is megértem.

Nem túl közeli a kolléganő, havonta pár alkalommal szoktunk együtt dolgozni, és beszélgetni. Pár alkalommal is nagyon jól kijöttünk, jókat beszélgettünk és sokat viccelődtünk egymással... és mit mondjak, igen csak jól is néz ki, pont az a típus akit én szeretek. Sokat gondolkodtam rajta régebben, hogy ugyan mit szólna hozzá, ha elkezdeném neki csapni a szelet, de mindig letettem róla, mert őszinte leszek: saját gyereket szeretnék és nem egyből egy tinédzsert.
De ha már megtaláltam a párkeresőn, akkor úgy gondoltam írok egy levelet. Nem vittem túlzásba, de ő sem a választ. Én az üdvözlés után csak annyit írtam "na látom nem csak én unatkozom netezés közben"... erre a válasz csak egy MSN cím volt....

Tehát MSNbe folytattuk a dolgokat, ő nagyon örült neki, hogy ezután nem csak havi 1-2 alkalommal beszélgethetünk, amikor épen együtt dolgozunk. Előjöttek a korábban is szokásos témák, mint pl. a filmek, a sorozatok (erről egyébként órákig tudna beszélni szerintem). De engem mégsem hagyott nyugodni az a tény, hogy egy párkereső oldalon találtam meg, ráadásul szex partnerkeresési céllal és egy olyan érdekes és pikáns bemutatkozó szöveget olvashattam tőle, amit egyszerűen nem lehet elfelejteni.

Rákérdeztem hát egyértelműen, mégis mit keres fent azon az oldalon. Ő először terelni próbált, majd hülyeségeket irkált be. Észrevettem, hogy kényelmetlenséget okoz neki erről beszélni egy kollégájával. De megnyugtattam, hogy én nem vagyok pletykás és egyébként is megértem őt, nem lehet könnyű egyedül egy kamasz lányt nevelni, és napi 8-10 órákat dolgozni.

Ekkor szóba jött a lánya, aki aznap utazott el egy hétre, a barátaival a Balatonhoz.... Kérdeztem is tőle, hogy ilyen egyszerűen elengedte, de mondta hogy a lány apjának a nyaralójába mentek és az apuka is ott lesz pár napot és neki is kell évente 1-2 hét szabadság, amikor csak magával foglalkozik, de már a második nap és unja magát.

A 2 hét szabi alatt a nagytakarításon és pár közeli hely meglátogatásán kívül semmi tervem nem volt. Megpendítettem hát Évának, hogy ha van kedve menjünk el moziba, vagy színházba, de ne értse félre ez nem randi, csak én is meg ő is unatkozunk és egyébként is jól kijövünk egy közös délutáni, esti program nem lehet akadály. Azonnal igent mondott… :)

Este küldött egy SMS-t, másnap moziba megyünk, de előtte elmegyünk az egyik cukrászdába ekkor és ekkor legyek ott. Na én azért felhívtam, de a máskor nagyszájú Éva a köszönéseken és a hallon kívül nem sokat mondott, jól hallhatóan zavarban volt.

Másnap: a cuki és a mozi is jó volt, csak utána nem volt lövésünk sem, hogy hová menjünk. Ő éhes volt én szomjas, de egyikünknek sem volt kedve étterembe, vendéglőbe menni. Én a város másik végén laktam és nem is autóval jöttem, ő viszont mint ekkor megtudtam közelebb székel. Sült kompérral meg fagyasztott sajttal töltött pulyka hús kisütésére gondolt, mert az van otthon. Nekem mindegy volt, egy jó fél liter vízre vágytam a 38 fokos melegben, és nem meleg kajára.....

Majdnem éjfélkor jöttem el tőle, addig beszélgettünk, megnéztünk egy filmet is amiről korábban beszélgettünk. Nem történt semmi olyasmi amire a kedves olvasó gondol.

Másnap keresett, hogy megismételhetnénk a találkozást, de mondtam neki, hogy megyek a szerelő haveromhoz és segítek neki bütykölni a kocsimat, valamikor csak este végzem. De másnap elhívtam egy kis kocsikázásra és kirándulásra... ő hozta a kaját én meg saját magamat. :) Jól telt ez a nap is, de hullafáradtan köszöntünk el egymástól.

Ezután is elég sokat beszéltünk telefonon, én még egy mikrofont is beszereztem, így szinte ingyen tudtunk előszóban beszélni az MSN segítségével. Valamelyik nap belekezdtem a nagy takarításba, de az ablakpucolás nem ment. Én minden ugyanúgy csináltam mint az autómnál de csíkos lett... már egy ideje pucováltam az ablakot, lassan már a tökömön is folyt a víz olyan meleg volt.... káromkodások közepette csörögni kezdett a telefonom. Éva hívott. akinek elpanaszoltam, hogy nem megy az ablakpucolás.... ő pont azért hívott, hogy felhívjon ebédelni, mert finomat főzött, de sokat. De ő most jobbat tud, inkább elhozza a kaját és ebéd után segít ablakot pucolni.....

Az ebéd utáni ablakpucolásból nagy ökörködés lett a végén, felvilágosított, hogy semmi értelme az ilyen alkoholos vackokkal takarítani az ablakot, ecetes vízzel kell, de azt sem akkor amikor az ablakra tűz a nap. Nem hülyén halok már meg...

Éva kitalálta, hogy mi lenne ha elmennénk még este valahová. Szinte egész éjjel sétáltunk, majd olyan 11 felé az ő lakásán kötöttünk ki, de ezt már nem részletezném, mert úri ember vagyok.

A szabadság hátralévő részének minden napját együtt töltöttük, hol nála, hol nálam voltunk. A nappal inkább a hűvös lakásban tanyáztunk, este pedig nagyokat sétáltunk, moziztunk. Az egyik este még strandra is elmentünk, mert az egyik közeli hely nyitva van éjfélig és nem is túl drága.

Sokat beszélgettünk mindkettőnk terveiről, és rájöttünk, hogy egyikünk sem akarja túlbonyolítani a dolgokat. Ő nem akar sem élettársat, sem férjet, nekem meg ugye ott van a lánya mint probléma. Ő ezt megértette, és el is fogadta. De ha nem is ennyi volt, a munkahelyen nem szabad megtudnia senkinek, hogy mi van, vagy volt köztünk.

Lassan már 3 hete vége lett a szabinak, azóta is találkozgatunk, de már leginkább nálam. Eszünk-iszunk, jókat beszélgetünk, és néha...... :)  A meló helyen elég keveset találkozunk, bár én eleinte kerestem őt, furcsán is nézett rám a főnöke mit keresek ott, így ezt befejeztem.

Pár hete döntöttem úgy, hogy több év kihagyás után ismerkedni kezdek az interneten. Majd később írok egy olyan posztot is, amelyben összehasonlítom a régi és az új korszakot... bár sok újdonsággal nem szolgálhatok azoknak akik évek óta interneteznek. Ők minden bizonnyal emlékeznek a magyar internetes társadalom változásaira.

Sokkal kevesebb hölgyeménynek írtam az elmúlt hetekben, már csak azért is, mert a 2 hetes nyaralásom alatt teljesen kizártama cyber világot az életemből. De a fő oka az, hogy sokkal jobban megszűröm azt, hogy kinek írok:
nagyon sok adatlapot megnéztem, mire egyáltalán találtam olyan lányt, nőt aki elfogadható mértékben ki is töltötte a bemutatkozó lapját. Sajnos nagyon sokan még erre sem képesek, az ilyenekkel nem is foglalkozom. Nagyon kevés az olyan hölgy aki napi, vagy akár heti rendszerességgel belépne az ilyen oldalakra. Aki két hete nem lépett be, vagy tucatnyi olvasatlan levele volt, azt szintúgy hanyagoltam. Sokan csak unatkoznak, komolytalanodnak.
 
Jó pár hölgynek írtam levelet, de sokkal kevesebbnek mint régebben. Ezek közül egy még mindig nem olvasta el a levelet (lassan már 2 hónapja...), több nem is válaszolt, de ezt már megszoktam. Az egyik hölgy elolvasta a levelet, majd egy hét múlva írt rá egy "szia, hogy vagy?"-ot (erre röviden válaszoltam és kérdeztem, azóta sem jött válasz). Volt olyan aki a válaszban lerázott, mert pasija van, nem keres párt a oldalon, majd kitett egy képet ahol csókolózik a pasijával a kép aláírása pedig "2 éve együtt boldogan". Megtaláltam az egyik kolégám menyasszonyát is, aki tartós kapcsolatot keres, házassági céllal (de jó pofa…). Kétlem, hogy bárki is az ő fotójával szórakozna, mert a nő egyszerűen olyan ronda, hogy örülhetne neki, hogy a kollégámnak kell (elálló fülek, előre álló csálé fogak, kancsal szemek, pattanásos fej…. satöbbi). De találtam még más ismerőst is, pl. egy kolléganőmet.

Egy lány volt aki igen kulturált választ adott (nevezzük Ritának) , majd e-mail és MSN cím csere után utóbbi platformon felvettük a kapcsolatot egymással.
Több napi jó hangulatban eltelt beszélgetés után, megemlítettem Ritának a találkozás lehetőségét, nekem már kevés volt a pötyögés. Ő közölte velem, hogy először MSNbe szeretne megismerni, én ezt elfogadtam, nem tolakodtam, elő sem került többet a téma.

Valószínűleg ezzel el is vágtam magam Rita előtt, mert az addig kedves és szimpatikus nő egyszerre bunkóvá vált, kötözködött, minden mondatomban talált valami kivetni valót, néha már úgy éreztem mintha az exermmel beszélgetnék 5 évnyi kapcsolat után. Én ekkor sem adtam fel a dolgot, mert tetszett Rita és korábban igencsak intelligensnek és kedvesnek bizonyult, gondoltam csak rossz napja/i vannak.

De ő ezt is megoldotta, hosszú percekig nem válaszolt a soraimra (volt ez néha 10-15 perc is) és akkor is elintézett egy "aha", "ja", vagy "értem" szavakkal. Az egyik délután miután 15 óra akárhány perc és 17 óra akárhány perc között 4 alkalommal írt vissza és akkor is egy szia, egy jól és két aha volt a válasz. Megkérdeztem tőle, mi a gondja, segíthetek-e valamit, esetleg velem van baja.... válasz semmi. Egy idő után beírtam neki, hogy zavarok-e, ha igen akkor elköszönök és szia, minden jót... ahogy megnyomtam az entert már jött is a válasz, hogy "ok, szia"..... 

Rita felidegesített, szóval letöröltem a partner listámról, de nem tiltottam, ezzel lehetőséget adva neki, hogy keressen ha úgy gondolja. Másnap néztem a lista karbantartómat, törölve lettem én is nála.... no sebaj :)

Később visszanéztem a társkeresőre is, egy képet kivéve a többit letörölte, és a szövege is elég érdekes lett, ha korábban is ez lett volna kint, meg sem fordul a fejembe, hogy írjak neki.

Újkori ismerkedésem első rövid és gyenge története ez. Elsőre talán nem is olyan rossz, sokkal jobb az arány mint régebben, legalább már volt aki válaszolt, sőt "beszélgetni" is hajlandó volt pár alkalommal.

Nagyon sok fórumot olvastam már ezzel kapcsolatban, több ismerősömmel is beszélgettem erről. Sokan panaszkodnak, hogy a lányok nem írnak vissza MSNbe, Skypon, akárhol. Perceket kell várni egy szavas válaszokra és legtöbbször elintézik egy "aha" vagy "ja" és "értem" válaszokkal, noha sok esetben a lány kezdi a párbeszédet.

Az MSN az nekem is sok esetben egy másodlagos tevékenyég, csak úgy megy és ha zenél vagy villog visszaírok az illetőnek. De mégis megpróbálom ezt legalább  percen belül és akkor is értelmes választ adok, kerek egész mondatokban.

Évekkel ezelőtt is bevett gyakorlat volt az, ha a lányt nem érdekelte a másik, akkor annak nem válaszolt, így az ember fia megunta és feladta. De most sok esetben előfordul, hogy a lányok kezdeményezésére történő beszélgetések maradnak abba. Egyszerűen lehetetlen folyamatos párbeszédet fenntartani, több órás pötyögés után is ott tart az ember, hogy szinte semmit nem tudott meg a kiszemelt (vagy ő nem tud meg rólam semmit, holott ő keresett meg) hölgyről.

Én pontosan ezért törekszem a mihamarabbi találkozásra, bár ezt csak napokkal később, vagy több MSN beszélgetés, telefon hívás után említem meg. Tehát randira csak ezután kerül sor. Sokak ellenére nem forszírozom az első beszélgetések alkalmával, ahogy tapasztaltam, ezt a lányok nem szeretik.

A következő bejegyzésben egy nem teljesen internetes ismerkedésről lesz szó. Elmesélem ahogy megtaláltam az egyik párkeresőn, majd beszélgettem és végül randira hívtam az egyik (nem túl közvetlen) kolléganőmet.

A '90-es évek közepén kezdtem el aktívan használni az Internetet, édesapám munkahelye miatt kapott egy lapotpot amit néha átengedett nekem és betárcsáztam. Érettségire kaptam a rokonságtól közösen egy számítógépet. Akkor nyáron a betárcsázósra való pénzt én kerestem meg, szinte az összes pénzem erre ment el..... sok-sok ezer Forintot kifizettem/tünk akkor még a Matávnak... aztán ahogy lehetőségem volt a lakehyemen ADSL-re váltottunk.

1998-1999 óta chatelek és ismerkedem. Persze emellett a való életben is ismerkedtem, a netet egy lehetőségként fogtam fel, nem úgy mint egyesek. Én a való életben is próbáltam kapcsolatokat teremteni, szórakoztam, társaságba jártam.

2004 azonban vízválasztó év volt számomra, ekkor ismerkedtem meg az interneten egy bájos hölggyel. Ez a hölgy ezután majdnem 5 évig a partnerem volt.....

Pár hónappal ezelőtt újra ismerkedni kezdtem itt az interneten is és a való életben is.

A régebbi tapasztalatokat, a friss történéseket szeretném alkalmanként prezentálni ezen a blogon.